Üveggyapot hőszigetelés	Kőzetgyapot hőszigetelés	Polisztirol hőszigetelő anyagok
Fagyapot hőszigetelés	Teljes hőszigetelő rendszerek

Miért fontos a hőszigetelés ?

A környezetvédelmi szempontok, a belső terekkel szemben támasztott építtetői igények, olyan épületek építését teszik szükségessé, amelyek kellemes lakóklímát biztosítanak, és üzemeltetésük során alacsony energiafelhasználást tesznek lehetővé. Az épületek értékét, élettartamát jelentős mértékben növeli a minőségi anyagokkal készített homlokzat. A megfelelő vakolatrendszer kiválasztása során figyelembe kell venni az épület adottságait, hőtechnikai-, páratechnikai jellemzőit, valamint egyedi igényeket. Az épülethatároló szerkezetek hőszigetelésére jelenleg nincs érvényben lévő kötelező előírás, legfontosabb elvárás az esztétikai állagvédelmi és hőérzeti követelmények kielégítése, valamint a fűtési költségek csökkenése.

Hőszigetelő anyagok:

A hőszigetelő anyagok jellemzően könnyű anyagok. A hőszigetelés lehet szálas, vagy habosított kialakítás. Itt kell megjegyezni, hogy ugyan a hőszigetelő anyagok sok levegőt tartalmaznak, de a közhiedelemmel ellentétben a levegő nem hőszigetel. Mégis miért terjedt el ez a nézet? Ezt legjobban a hőátadás fogalmával tudjuk megmagyarázni. Gyakorlatban is tapasztaljuk, hogy télen, amikor a külső falhoz közelítjük a kezünket, ott egyre hidegebbet érzünk, már azelőtt is, hogy a falhoz hozzáérnénk. Ez azért van, mivel ahol a légnemű anyag, azaz a levegő találkozik a szilárd anyaggal, vagyis a falfelülettel, ott mindig hőátadás következik be, azaz hőmérsékletugrás van. Ha ezt a falat kívül is megvizsgálnánk, azt tapasztalnánk, hogy a falhoz közelítve, a levegő hőmérséklete a fal közvetlen közelében melegebb, mint tőle távolabb. Itt is hőmérsékletugrás van.

Ha elképzelünk egy hajszálvékony falat, azaz egy lemezt, melynek 0 a hőszigetelő képessége, de szilárd halmazállapotú (pl. gyakorlatban majdnem ilyen egy nagyon vékony alumínium fólia) akkor is lesz hőmérsékletkülönbség a külső és a belső levegő között, mivel a belső felületen is és a külső felületen is hőátadás következik be, azaz hőmérsékletugrás lesz. Ha ebből az elképzelt alumínium lemezből kettőt rakunk be egymástól 2-4 cm távolságra, akkor ez a hőátadás külső és belső oldalon is kétszer, azaz négyszer fog bekövetkezni, azaz a külső és a belső hőmérséklet között nagyobb különbség lesz. Ezen rétegek növelésével tulajdonképpen egy idő után rosszul hőszigetelő anyagokból jó hőszigetelő falat tudunk elérni, melyet a hőátadásnak, mint fizikai jelenségnek köszönhetünk.

Ennek lényeges következménye, hogy ha tegyük fel úgy akarjuk javítani ablakunk hőszigetelő képességét, hogy ha a két üveget egymástól messzebb rakjuk, mondván, hogy a "levegő hőszigetel", nem fogunk semmilyen eredményt elérni, sőt a helyzetet rontjuk, hisz nagy távolság esetén függőleges irányban beindul egy kör légáram, amely átöblíti a teret és az előzőekben ismertetett hőátadási jelenség hatását csökkenti. Így lehetséges, hogy rossz hőszigetelő anyagból, mint a kő és az üveg rendkívül jó hőszigetelő anyagot készítenek, mint az ásványgyapot és az üveggyapot. Az ásványgyapot színe általában szürkésbarna, az üveggyapoté sárga. Lemezekben, illetve táblában kaphatók.

A habosított anyagok közül leggyakrabban a polisztirol habot, az Austrothermet, Nikecell-t, ismertebb nevén Hungarocellt használjuk. Ez alapvetően három minőségben készül. A hagyományos nyitott cellás, mely vízre érzékeny, az újonnan megjelent formahabosított, mely vízre kevésbe érzékeny, föld alatt is használható és a zártcellás, mely vízre egyáltalán nem érzékeny, ezért víz alatt is használható.

A hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége - ugyanazon kémiai anyagot feltételezve - a térfogatsúly növekedésével egyre romlik, szilárdságuk, tömörségük viszont egyre nő. Főleg a szálas anyagoknál nagyon kis térfogatsúlyt tudnak elérni, de itt már vigyázni kell, mert a rendkívül ritka anyagon a szél a hideget át tudja fújni, ezért külön fóliás védelemről is gondoskodni kell. Az épületszigeteléssel kapcsolatos talán legnagyobb tévhit az, hogy egyes szigetelő anyagokat hő- és hangszigetelő anyagnak tüntetnek fel.

A polisztirol habok (pl. Nikecell, Austrotherm) nem rendelkeznek léghangszigetelő képességgel! Léteznek olyan polisztirol speciális anyagok, melyek lépéshangszigetelésre alkalmazhatók, azaz a padlóburkolat alá helyezve a kopogó, járásból eredő zajok épületszerkezetbe való jutását megakadályozzák, vagy csökkentik, de az általában hirdetett polisztirol habok erre sem alkalmasak.

Vízszigetelések Hőszigetelések Hangszigetelések Szakmai cikkek