A tető vitathatatlanul legfontosabb feladata az, hogy a csapadékot ne engedje bejutni a házba. Ezen kívül azonban, egy korszerű tetőzetnek ma már a hőszigetelést is meg kell oldani. Sőt! Egyre gyakoribb hazánkban is a tetőterek lakás célú felhasználása, ami a hőszigeteléssel és a párával kapcsolatos problémák megoldásának igényét vetette fel. Tehát az úgynevezett egyszerű hidegtetőből egy összetett követelményrendszerű tetőtér kialakítása lett a cél.

Harc a tetőtérért

XVIII. századi irodalmi regények hűen tükrözik a kor bohém világának életét, ahol sok művész bérel kicsinyke tetőtéri lakást a nagypolgári házakban, jelezve ezzel a társadalomtól való elszeparáltságot, az elvonulás igényét. Párizsban a tetőtéri lakásokért hangulatuk, eklektikus térkialakításuk miatt ma is versengenek a művészek és a gazdagok, akik a különleges lakással ezt a romantikus életérzést vásárolják meg. Magyarországon a régi típusú, úgynevezett \"kockaházak\", vagy a 70-es, 80-as évek családi házai is remek lehetőséget kínálnak újabb lakóterek/lakások kialakításához. Az utcán járva sok helyen látni felállványozva ilyen típusú házat, ahol a lakóközösség döntött, és vagy amiatt, hogy a tetőszerkezet amúgy is felújításra szorult már, vagy egyszerűen gazdasági okok miatt megszavazta a tetőtér beépítését. A tetőtér beépítése mellett sok érv szól, egyrészt azoknál az ingatlanoknál, amelyek kis alapterületen helyezkednek el a beépítés által több tér, újabb funkcionális helyiség nyerhető. Újonnan épülő családi háznál is érdemes elgondolkodni azon, hogy, ha még most nem is alakítanak ki lakóteret a tető alatt, a család gyarapodásával költséghatékonyan bővíthető majd a ház.
Természetesen a beépíthetőség függ az épület szerkezeti, illetve statikai állapotától, ezért a statikusnak meg kell vizsgálnia, hogy a padlástér alkalmas-e a kívánt kialakításra, megfelelő-e az épület teherbírása, míg ha új épületről van szó, szakszerű és ésszerű tetőtér kihasználtsággal és kialakítással épül-e.

Azt is meg kell nézni, hogy a tető hajlásszöge, formája, állapota lehetővé teszi-e a beépítést. Valamint azt, hogy kialakítható-e a kívánt belmagasság, elhelyezhetők-e a különböző rendeltetésű helyiségek: konyha, fürdőszoba, WC, lakószobák, vagy a nappali, és a szintek közötti közlekedés biztosítható-e (kényelmesen és nem utolsó sorban biztonságosan).
Ha a szakemberek rábólintottak a beépítésre, és megtaláltuk a megfelelő építészt is, megkezdődhet az egyeztetést a különböző szakhatóságokkal: az építési osztályon a beépítési tervről, földhivatalnál a tulajdoni lapon szereplő bejegyzésekről, valamint a közmű csatlakozásokról (víz-, villany-, szennyvíz-, gázvezeték nyomvonala, telefonhálózat, tűzvédelmi előírások stb.). Fontos, hogy folyamatosan konzultájunk a tervezővel az esetlegesen felmerülő változtatásokról.
Ha a helyi önkormányzat építési osztályán már megszereztük a szükséges szakhatósági engedélyeket (víz-, villany-, gáz, kéményseprői) a vázlattervek alapján elkészíthetjük az engedélyezési tervdokumentációt. Ennek tartalmaznia kell a műszaki leírást, tervezői nyilatkozatot, alaprajzokat, metszeteket, homlokzati rajzokat, valamint az említett szakhatósági engedélyeket. Az építési engedélyt a helyi önkormányzat építési osztálya adja ki. Az építési engedély és jogerős építési engedély közötti különbség 15 nap. Építési engedélyünket az önkormányzat megküldi szomszédainknak, akiknek 15 nap áll rendelkezésükre, hogy kifogásaikat megtegyék. Ha ez nem történik meg, jogerőssé válik építési engedélyünk.

A tetőtér beépítésénél majdhogynem a legfontosabb kérdés a szigetelés, ez adja meg ugyanis az egész ház komfortérzetét. Egy párásodó, beázó tetőtér azon túl, hogy használhatatlanná válik, kihat az alatta lévő helyiségekre is.
Tetőtéri romantika

Tetőterek hőszigetelése

A tetőterek hőszigetelése, mint említettük összetett probléma, hiszen külön kell választani a nyári és a téli igényeket. Sokan gondolhatnák, hogy a problémát egyszerűen meg lehet oldani a minél vastagabb szigeteléssel. Ha ez így volna, akkor bizony rosszul járnánk. Tegyük fel, hogy a kerámia tetőcserép és a belső burkolat közé csak szigetelés kerül. Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, evvel is növelve a hővezetési tényezőt. Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe ki kell vezetni.

Lássuk, mi történi nyáron: a kánikulában a forrósodott cserép alatt ég a pokol. Ha a szigetelés kitölti a teret a belső burkolat és a cserép között, akkor a cserép alulról nem tud hűlni. Ahhoz hogy a forró cserepet elszigetelhessük a belső tértől rendkívül vastag hőszigetelésre lenne szükség. Kézenfekvő, hogy a cserép alatt egy szellőző járatot alakítsunk ki, így biztosítsuk a cserép hűtését.
A helyes megoldás tehát az, ha a tetőtér burkolatára egy párazáró fólia kerül, ami a lakás levegőjéből nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. Ugyanez a tükröző felülettel ellátott fólia télen nem engedi a lakásból a hősugarakat távozni. Ez után következhet a hőszigetelés, ami bizonyos korlátok között a lehető legvastagabb kell, hogy legyen. Egyes számítások szerint 30-40 centiméternél vastagabb hőszigetelés már semmit nem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül már egyáltalán nem gazdaságos növelni a vastagságot. Tudományos irányelvek szerint a tetők hőátbocsátási tényezőjének 0,25-03 Watt per négyzetméter Kelvin értéknek kell lenni. Ez a gyakorlatban 14-16 cm vastag hőszigetelést jelent. Célszerű azonban ezt két 8 cm vastag rétegből összeállítani, mert így elkerülhető az átmenő hézagok okozta hőhid.
Ezzel az eljárással a födémen át távozó energia 90-95 %-át meg lehet fogni, ami az egész épület energiamérlegében is jelentős részt képvisel. A tető hőszigetelés az épület szerkezetének megóvása miatt is szükséges. Ha nem akarjuk, hogy páralecsapódás, penészesedés jelentkezzen a mennyezeten, akkor hőszigetelnünk kell a tetőt. A nagyobb hőszigetelő-anyag vastagság pedig minimális többletköltséggel jelentős energia-megtakarítást eredményez. Külföldön van példa arra, hogy a hőszigetelés vastagságának jelentős megnövelésével olyan drasztikusan lecsökkentik a ház energiaveszteségét, hogy a fűtési rendszer minimálisra csökkenthető, vagy akár el is hagyható. És ez nem a meleg, déli vidékeken ismert, hanem a hideg téli viszonyok közepette is működik, Németországban és Kanadában.

A hőszigetelés kiszellőztetése érdekében a szigetelés és a következő réteg között helyezkedik el az első szellőztető légréteg, ami körülbelül öt centiméteres. A hőszigetelés nedvesség elleni védelmét pedig a cserép alatt, egy fólia végzi, ami a belső oldalán inkább hőszigetel, a külső oldalán pedig visszatükrözi a forró cserép által sugárzott hőt. A fólia és a cserép között van a második szellőző járat, ami a nyári hőséget hivatott elvezetni. A kiszellőztetésre ismét körülbelül öt centimétert kell számolnunk. Végül a tető külső burkolata pedig a kerámiacserép.

Forrás. hg.hu