Az év folyamán tavasszal adottak először a lehetőségek a télen meghibásodott vagy az évek során elhasználódott tetőszerkezetek felújítására. Gondos építéssel, karbantartással, esetenkénti felújításokkal a kerámia tetőcserép a legtartósabb, legkipróbáltabb építőanyag.

Kerámia - a tető ruhája

Évezredek óta használják, ám mégsem korszerűtlen. Környezeti hatásokkal szemben kitűnő az ellenálló képessége, felújításokhoz és új építkezésekhez egyaránt alkalmas. Most induló sorozatunkban a tetőfelújítás szempontjaira helyezve a főhangsúlyt foglalkozunk a kerámia tetőcserepek általános tulajdonságaival, használhatóságával, különféle alkalmazási paramétereivel. Mielőtt azonban új ruhába bújtatnánk házunkat, érdemes a tél végén igen aktuális kérdésként felmerülő korszerű hőszigetelésről, tetőszigetelésről ejteni néhány szót.

Nyolc évvel ezelőtt Magyarország is aláírta a kiotói klímakonferencia záródukumentumát, amelyben vállalta, hogy csökkenti a széndioxid kibocsátását. Mivel e tekintetben a legnagyobb veszélyforrás a tüzelőanyagok - ezen belül is a lakások fűtésére felhasznált földgáz, olaj, fa, szén - elégetése, ezért a jelentős hőszigetelés az egyezmény betartásához is elengedhetetlenül szükséges. A korszerű szabályozásoknak megfelelően szigetelt épület, akár negyed annyi környezetre veszélyes anyagot bocsát ki, mint a szigeteletlen. Épületeink hőszigetelése nem csak gazdasági kérdés. A hőszigetelés által optimalizált fűtési igény csökkenti a globális felmelegedést okozó széndioxid kibocsátást és takarékoskodik a kőolajkészletekkel.

Ha általában a környezetvédelemről beszélünk, sokszor nem is gondolunk rá, hogy e témakörbe az egészséges, komfortos lakókörnyezet is beletartozik. Épületeink külső szerkezeteinek hővédelme teszi lehetővé azt, hogy az éves hőingadozás széles intervalluma ellenére egy lakószoba belső hőmérséklete állandóan 20-25°C között legyen.

Környezetvédelmi szempontokon kívül természetesen van más is, ami a korszerű hőszigetelésű, cserépborítású tetőmegoldás mellett szól. Ami a mindennapi komfortérzetünkben is közvetlenül érezteti hatását. Szakszerűen alkalmazott hőszigeteléssel a felületi páralecsapódás, a nedvesedés, a penészesedés, valamint az esztétikai jellegű felületi károsodások mind megelőzhetőek, és nem utolsósorban jelentősen csökkenti a fűtési költségeket.

A hőszigetelő anyagok a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyagokból gyártott, pórusos vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek szilárd alkotórészekből álló vázból, valamint levegővel vagy más gázokkal telt pórusokból és kapillárisokból épülnek fel. Tulajdonságaikat alapvetően a szerkezeti felépítés határozza meg; az anyagszerkezet ebből a szempontból legfontosabb sajátossága a porozitás. Tetőterek, tetőcseréppel fedett tetők hőszigetelésére többféle anyag közül választhatunk. Ismert a polisztirolgyöngy, az üveggyapot, az ásványgyapot és a fagyapot alkalmazása.

Élet a tetőtérben

Gyakori probléma a padlástér nyári felmelegedése, illetve télen az ácsszerkezetek befülledése, gombásodása, amely általában két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy mivel igen precíz odafigyelést kíván az előbbi átszellőztetett légréteg kialakítása, ezért a gyakorlatban ritkán valósul meg. Ilyenkor a hőszigetelés begyűrődik, az alsó mellvédfalnál lezárják a hőszigetelést, és ezzel elzárják a szellőztetés útját, vagy nem készül el az eresznél a megfelelő nyílás. A másik ok, hogy a tető térelhatároló szerkezetének tömege nagyon kicsi, így az tartalékokkal nem rendelkezik, a jó hőszigetelés ellenére is gyorsan fel tud melegedni. Ha a tetőszerkezetet átszellőztetjük, az a hófogás szempontjából is előnyös, mivel a beépített tetőtér felől áramló hő elvezetésével meggátolja a tetőfedés felmelegedését és azon a hó megcsúszását.
Tetőtér-hasznosítás esetén a téli és a nyári hővédelem megköveteli a megfelelő hőszigetelő képességű határolószerkezetek építését. A tetőtéri határolószerkezetek rétegrendjében a hőszigetelés és az alátéthéjazat között is megtalálható egy légrés, amely szélcsendes időben is biztosítja a légáram kialakulását az eresz és a gerinc között. A légrés feladata, hogy csökkentse a nyári hőterhelést a tetőhéjalás alatt, elvezesse a belső helyiségek felől áthatoló párát, illetve a tetőhéjalás alsó és felső síkján közel azonos hőmérsékletet biztosítson.

A tetőszellőzés! - De milyen áron?

A megfelelő szellőzés érdekében ügyelni kell arra, hogy az ereszen lévő szellőzési keresztmetszet minimum a szelőztetni kívánt tetőfelület 0,2 %-a, de legalább kétszáz négyzetcentiméter legyen méterenként. A gerinc és az élgerinc menti kiszellőző nyílások szabad keresztmetszete a hozzátartozó tetőfelület legalább 0,05 %-a legyen. Az ellenléceket és szarufákat, amelyek a szellőző teret szűkítik, a légrés magasságának méretezésekor figyelembe kell venni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szellőzőrácsok szűkítő keresztmetszetét sem.

Ezek az értékek természetesen függenek a helyi építési adottságoktól, a belső páralecsapódástól, a csapadék mennyiségétől, az éghajlattól, az épület elhelyezkedésétől, a szélviszonyoktól és a tetőszerkezettől. A Tondach szellőzőcserepe a tetőtérbeépítés, illetve alátétfólia alkalmazása esetén a héjazat és az alátétfólia közötti légrés kiszellőztetésére szolgál. A szellőzőcserepeket a gerinc alatti második sorban kell elhelyezni.

Forrás. hg.hu

Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció