|
ittvok
Teherhordó
anyagok >> Síkfödémek
A síkfödémek körében a szerkezeti anyag szerinti tárgyalás a célravezető.
Eszerint az alábbiakkal kell foglalkozni:
- fafödémek;
- acélgerendás födémek;
- vasbeton födémek.
6.1. Fafödémek
A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház-építésben
is szinte teljesen kiszorították.
A fafödém előnyei:
- csekély önsúlya,
- előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése,
- jó hőszigetelése,
- kis súlyához viszonyított jó léghang-gátlása,
- megújuló alapanyaga,
környezetet nem károsító felszámolhatósága;
hátrányai:
- korlátozott lépéshang-szigetelő
képessége,
- csekély hangszigetelő-képessége,
- gomba- és rovarvédelem szükségessége,
- a tűzvédelem miatti korlátozott
alkalmazhatósága.
Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz,
és a "készházak" technológiájához köthető. Ismertetésüket a felújításra
váró fafödémes épületek jelentős tömege is indokolja.
6.1.1. Történelmi szerkezetek (3. ábra)
a.) A csapos gerenda-födémek sűrűgerendás, alul sík szerkezetek. A lefelé
szintenként vastagodó fal fél-tégla széles felületére felfekvő gerendák
együttdolgozását a ~ 2 m-ként beépített, F 3 cm, l=10-15 cm keményfa
köldökcsapok, s a mezőközépen beépített ékek segítségével oldották
meg. A gerendavégek befülledését szellőzéssel biztosították. A födém
alsó
felületét nádszövettel erősítve vakolták, fölső síkjára feltöltésre
került a padló. A múlt századforduló nagy bérházainak padlásfödémje
általában
így készült.
b.) A pórfödém - neve is erre utal - a paraszti építés eszköztárába tartozik.
A 60-80 cm tengelytávra elhelyezett és alulról látszó fagerendák fölső
síkjára deszkázatot szegeztek, melynek csatlakozási éleit hézagléccel zárták
le Erre agyag-tapasztás készült, ami egyaránt szolgálta a hő- és tűzvédelmet,
valamint a terménytárolásra alkalmas sík felületet.
c.) A pólyásfödém hasonló rendeltetésű. A gerendák közeit lécre csavart,
agyaggal átitatott szalmacsóvák sorával töltötték ki. A födémre homokfeltöltés
és agyag-tapasztás került.
d.) A borított gerenda-födém lényegében a pórfödém alsó gerendasíkon deszkázott
változata.
e.) A béléses borított gerendás födém a gerenda oldalára szegezett lécekkel
fogadja a takaróléces deszkázatot, a szerkezeti magasság így csökkenthető.
f.) A vakgerendás borított gerendás födém kétrétegű szerkezet. A béléses
gerendás födém alatti síkban, a falra pallók támaszkodnak, melyek a födémtől
?3 cm-rel elmaradnak. Ezekre kerül a deszkázat, melyet nádszövet közvetítésével
vakolnak. Ez a szerkezet jelenti az álmennyezet ősét.
Fafödémek szerkesztése:
- ha a födém alsó síkja
burkolt, a gerenda-kiosztást kizárólag tartószerkezeti szempontok határozzák
meg;
- látszó gerenda-kiosztásnál az esztétikai szempontoknak érvényesülniük
kell;
- a gerenda keresztmetszete 4:7 - 5:7 oldalarányú, a szokásos
(60-80 cm-es) tengelytáv esetén magassága első közelítésként a fesztáv
l
l/16-ban vehető
fel;
A gerendakiosztás szabályai:
- a gerendák egy vonalban fekszenek fel a falra
(a kisebb falkeresztmetszet-csökkentés érdekében);
- a födém kevés
és rövid kiváltással (pl. kéménynél) készül;
- a gerendákkal párhuzamos
falak mellé (? 3 cm hézaggal) gerenda (fél-gerenda) kerül;
- a fagerenda
távolsága a kéménytől ? 8 cm;
- a szerkezeti elemek toldása: régebben
ács-szerkezetű kötésekkel, ma (rozsdamenetes) acél szerelvények segítségével;
- a gerenda a falra (fedéllemez alátétsávra) ~ 15 cm-t fekszik fel,
a gerendavég befülledését 2-3 cm-es légrés akadályozza
meg;
- a gerendavéget kiékelik, és falkötő vasakkal lehorgonyozzák;
- a fallal
párhuzamos szélső gerendákat - hármat összefogva - laposvasak kötik
ki a falhoz;
- a könnyű válaszfalak méretezett fagerendákra ülnek fel;
- a nehéz válaszfalak
acél "I" tartókra épülnek, vagy átmenők.
6.1.2. Korszerű fafödémek (4. ábra)
Fafödém
alkalmazása manapság családi házak - elsősorban az ún. készházak - körében
jön szóba. Helyzetét tekintve lehet közbülső és padlásfödém,
vagy beépített tetőterek fölső (pl. torokgerendával egyesített) zárófödémje.
A gerendákat pallóból fűrészelik, vagy kisebb darabokból, szegezett tartóként
állítják elő. A kis keresztmetszetű, karcsú gerendákat sűrű (40-45
cm) tengelykiosztással tervezik.
A gerendák közötti mezők készíthetők:
- a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre
készített könnyűbeton kitöltéssel;
- előregyártott könnyűbeton, vagy
vázkerámia béléselemekkel;
- réteges, szerelt konstrukcióként, szálas
hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes kéreggel, úsztatott
cement-estrich aljzatú
padlóval.
A fafödémek értékelése:
- elemeinek együttdolgozása
(a csapos gerendafödém kivételével), többtámaszúsága csak nehézkesen
oldható meg;
- rezgés-érzékenyek;
- min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel mérsékelten
tűzállóak;
- csekély saját súlyuk ellenére - réteges felépítésüknek köszönhetően
- léghang-gátlásuk kedvező;
- a nedves üzemű helyiségek (pl. fürdőszoba)
hidegpadlóit vízszigeteléssel kell ellátni.
6.2. Acélgerendás födémek
A 19. század közepétől a 20. század elejéig kiterjedten alkalmazott acélgerendás
födémeket a vasbeton kiszorította. Ma acélszerkezetű magas-házak és nagy-fesztávú
csarnokok szerkezeteként élnek tovább.
A poroszsüveg födém (5. ábra) a hagyományos acélgerendás födémek legelterjedtebb
változata volt. A melegen hengerelt "I" gerendák közeit dongaboltozatként
falazták ki.
Az építés szabályai:
- a gerendakiosztásnál azonos szélességű mezők kialakítására
törekedtek;
- a gerendákat 1,00-1,30 m tengelytávolságra kiosztva (általában
szabad kézből falazva), a födém alul síkra volt vakolható;
- nagyobb
gerendatengelytáv esetén (mintadeszkázaton építve), az alsó felületen
a dongaív látható volt;
- a gerendát a falra (?15 cm) habarcságyba
fektették;
- a gerendavégeket a falba áttoló vasakkal lehorgonyozták,
később a vasbeton koszorúba bajuszvasakkal bekötötték;
- a fallal párhuzamos
gerendákat (hármat összefogva) laposvasakkal a falkötő vasakhoz rögzítették;
- a
kifalazást a gerendák alsó övére fűzött orrtéglák segítették;
- a gerendaközöket
a gerendák tengelyével
- párhuzamos téglasorokkal, vagy
- szöget bezáró - a teherhordó falak mentén
és mezőközépen párhuzamos (kupás) sorokkal kiékelt - gyűrűs sorokkal
falazták;
- a szélső mezők oldalnyomását vonórúddal, vagy a koszorúba
bekötött vasbeton lemezzel oldották meg;
- az
oldalnyomás kiegyenlítésére az összes mezőt egyszerre építették;
- az
együttdolgozást híg cementhabarcs-hátkiöntéssel valósították meg (6.
ábra);
- a konzolos erkélyeket, függőfolyosókat eleinte
acélgerendákra fektetett kőlemezekkel,
később boltozottan, majd vasbetonból
(ez utóbbi két esetben
csapadék-szigeteléssel kiegészített padlóburkolattal)
építették;
- a könnyű válaszfalakat a födém
teherelosztó rétegére építették, a nehezeket kiváltották,
vagy átvezették
a födémen.
Acélgerendás födémeket ezen kívül építettek:
- üreges
tégla, illetve kovaföld-betéttestes mezőkkel;
- alul- és felül-bordás
vasbetonlemezes födémként;
- téglabetétes vasbetonlemezzel: pl. Horcsik
födém (5. ábra).
A vasbeton födémek őse az acélgerendás födémek salakbeton-lemezes változata
a Mátrai födém (7. ábra). Az alul sík födémre az acélgerendák irányában
növekvő lemezvastagság és az íves (belógatott) vasalás a jellemző. A lemezben
átlósan vezetett, köteges vasalás az acélgerenda támasz-közeli negyedeiben
adta át a terheket, s ezzel a nyomaték és az acél-keresztmetszet csökkentését
egyaránt szolgálta. A gerendákkal párhuzamos, szélső mezőkben a vasalást
a falakhoz horgonyozták ki.
Nedvesség-károsodások következtében e szellemesen, szépen szerkesztett
födémek nagy hányada ment tönkre. (Nedvesség hatására a salak kéntartalma
aktivizálódott, s a kénsav megtámadta a vasalást.)
Az acélgerendás födémek értékelése:
- szilárd, közepesen tartós, rezgés-érzékeny
szerkezetek;
- elemeinek együttdolgozása külön megoldással (pl. hátkiöntő
habarccsal) biztosítható;
- a többtámaszúság két traktuson átérő gerendákkal
oldható meg;
- min. 8 cm éghetetlen feltöltéssel, burkolattal és vakolt
felülettel mérsékelten tűzállók;
- nedvesség- és korrózió-érzékenyek,
védelmükről gondoskodni kell.
Az acél vázszerkezetek födémjeiről a vázak tárgyalásakor már volt szó.
Az acél vázgerendákra (fiókgerendákra) fektetett tűzi-horganyzott acél
trapézlemezekből felbetonnal illetve száraz, szerelő jellegű rétegfelépítéssel
készül födém. A trapézlemezeket egymáshoz - pl. szegecs vagy csavarkötéssel
- a gerendákhoz - csavarokkal, csapokkal, stb. - rögzítik.
Ezeket a födémeket tűzvédő álmennyezettel egészítik ki.
6.3. Vasbeton födémek
6.3.1. Monolit vasbeton födémek
A monolit
vasbeton födémek jellemzése:
- szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny
szerkezetek;
- a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak
az igénybevételekhez; az együttdolgozás követelménye esetükben magától
teljesül;
- a többtámaszúság könnyen kialakítható;
- a koszorú és a kiváltó -
többletvasalással - a szerkezetbe rejthető;
- tűzálló (a monolit vb.
födém fokozottan tűzálló: Th > 1,5 óra;
az idomtestes födém tűzálló: Th = 1 óra);
- nagy m2-súlyú, s
így jó léghang-gátlású;
- a kiegészítő - padló, stb. - rétegeket jól
fogadja.
Változatok (8. ábra):
a.) A síklemez födémek:
- egy irányban (7. ábra) vagy két irányban teherhordó
szerkezetek;
- vonal-menti (fal, gerenda), vagy pontszerű megtámasztással
rendelkeznek;
- előnyös a többtámaszú kialakítás;
- pillérekkel alátámasztva:
látszó fejezetes gombafödémként (10. ábra) vagy
a támasz rejtett megerősítésével, fej nélküli gombafödémként építhetők
meg.
b.) Az idomtestes födémek (9. ábra):
- egy irányban teherhordó, alul-felül
sík szerkezetek;
- működésük a nagyszilárdságú idomtestek, a beton és
a betonacél együttdolgozásán alapul.
- a síklemezekhez viszonyított kisebb
önsúllyal, nagyobb szerkezeti magassággal, kedvezőbb erőjátékkal jellemezhetők.
- a födémtéglák rovátkolt oldalfelülete a betontapadást, lesarkítása
a nyomófeszültségek átadását szolgálja;
- a támasznál az oldalüregek kitörésével
megnövelt betonkeresztmetszet a negatív nyomatékok felvételét segíti;
- felbeton nélkül készíthetők.
A Bohn-tégla födém (9. ábra) az idomtestes födémek széles körben alkalmazott
hazai változata volt. A ritkított zsaluzaton megépíthető, acél- és cement-takarékos
födém tűzálló. A bordatávolság 25 cm, az elemmagasság 24 cm, a felbetont
? 3 cm vastagságtól vették figyelembe. A födémet l < 5m fesztáv esetén
egy, l ? 5m esetén két keresztbordával merevítették.
Előnyei:
- az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok vasbetonból
készültek);
- a födémáttörések kiváltása a födémbe rejtetten volt megoldható;
- az
épületgépészeti vezetékeket (pl. a fürdőszobában) a bordák között kialakított
vékony vasbeton lemez fölött vezették;
- a könnyű válaszfalak bárhol,
a nehezek bordán, keresztbordán álltak;
- a csapadékhatásnak kitett helyeken
vasbeton lemezt építettek.
Az idomtestes födémek sajátos változata az üvegtégla-betétes vasbeton
födém. Zárófödémként az alattuk lévő terek megvilágítására szolgálnak,
esetenként járható födémként is.
c.) A monolit vasbeton gerendás födémek (10. ábra):
Az alul-bordás lemez gazdaságos erőjátékkal jellemezhető, a gerenda a lemezzel
együttdolgozó fejlemezes gerendaként számolható. A bordák tengelytávolsága
1.50- 2,50 m közötti.
A szerkesztéskor a fesztáv (l) függvényében felvehető méretek:
kéttámaszú többtámaszú
gerenda l/20 l/25
lemez l/30 (min. 7 cm) l/40 (min. 7 cm)
Előnyös tulajdonságuk, hogy a gerenda magasságának növelésével a födém
súlya csak kevéssé nő.
A lemezvastagság a gerendakapcsolat ékszelvényű kialakításával csökkenthető,
de ez zsaluzási nehézséget okoz.
A födém alsó síkján megmutatkozó gerendák a belső tér megjelenése és a
válaszfalak csatlakozása szempontjából hátrányt jelentenek, zsaluzása is
nehézkes. Az alsó felületén sík, felül-bordás lemez viszont statikailag
kedvezőtlen (a gerendák közötti feltöltés nehéz, a gerendamagasság csökkentése
viszont gazdaságtalan).
d.) A sűrűbordás födém (8. ábra):a leírt probléma megoldását jelenti.
A (többnyire korlátozottan terhelhető) födémet t ? 70 cm tengelytávú vasbeton
bordák és a fölső síkjukon csatlakozó, v ? t/10 vastagságú lemez alkotja.
A bordák közötti könnyű, a vasbetonnal statikailag nem együttdolgozó béléstestek
alsó felülete jól vakolható. Az alul-felül sík födémet erőjátéka alapvetően
megkülönbözteti az idomtestesekétől.
6.3.2. Előregyártott vasbeton födémek
Az előregyártott vasbeton födémek
jellemzése:
- elterjedésük a II. világháborút követő, nagy volumenű építési
igényekhez köthető;
- az építőanyagok garantálható minősége és a statikai
számítások színvonala a biztonság határáig igénybevett szerkezeteket
eredményezett;
- az elemeket a méretkoordináció, a tipizálás elvei alapján,
szabványos minőségben gyártják;
- gyors, száraz, szerelő jellegű technológiával
építik be;
- a szerkezet - lényegében - azonnal terhelhető;
- a nagyszilárdságú beton,
az előfeszítés technikája kisebb önsúlyú, nagy teherbírású szerkezeteket
eredményez.
Változatok (8. ábra):
Az előregyártott vasbeton födémek korai változatain – a sűrűn egymás mellé
helyezett “I”, “+” és “T” szelvényekből kialakított, kedvezőtlen erőjátékú,
gazdaságtalan födémeken - a fejlődés hamar túllépett. A fejlesztés egyik
ága a gerendák széthúzásával, közeiket tálcákkal, béléstestekkel töltötte
ki, másik iránya több gerendát összekapcsolva üreges, pallós elemeket alkotott.
a.) Előregyártott vasbeton gerendás födémek
A födém szerkezeti elemei és szerkesztése (11. ábra):
- a normál illetve
feszített vasbeton gerendák (0,60 m-es méretlépcsőkön) 2,40 – 7,80
m közötti fesztávú födémek építésére alkalmasak;
- a teherhordásra merőlegesen
az épület mérete kötetlen, a 0,60 (1,00)
m-es tengelytávra kiosztott gerendák közeit béléstestek (betontálcák)
töltik ki;
- a gerendák a teherhordó falakra (habarcságyba) 12-15 cm-t
fekszenek fel, vasalásuk beköt a koszorúba;
- az együttdolgozást hátkiöntő-habarcs
vagy felbeton biztosítja;
- a vizes helyiségek alatt, a csapadékhatásnak
kitett részeken és a gerendákkal párhuzamos kiegészítő födémmezőkben
monolit vasbeton
szakaszok épülnek;
- a könnyű válaszfalakat gerendákkal párhuzamosan
felbetonra, azokra merőlegesen tömör béléstest-sorra építik;
- a nehéz
válaszfalak alatt a födémet megerősítik (gerendakettőzéssel, monolit
vasbeton szakasz beiktatásával), esetleg teherhárító
boltövre állítják;
- az előregyártott vasbeton gerendák kéttámaszúak,
csak kivételes esetben konzolosak (pl. az “FFK” gerenda);
- a födém konzolos
szakaszainak a teherhordási iránytól függő kialakítása a tervezés feladata.
(A 20.sz. harmadik negyedében széles körben alkalmazott típusok láthatók
a 12. ábrán.)
Figyelemreméltó fejlesztési eredmény volt a BVM-PPB födém (13. ábra). A
rendszerhez 13, 15 és 17 cm magas, l = 2,40 - 7,80 m fesztávú feszített
vasbeton gerendák és különböző – vázkerámia, könnyűbeton, polisztirolhab
– anyagú béléstestek tartoznak. A helyszíni beton hálós vasalású. A födémet
kis önsúly, sokféle teherbírási változat, jó együttdolgozás jellemzi.
Az előregyártott vasbeton gerendás födémek legelterjedtebb hazai változata
(14. ábra) az “E” jelű feszített vasbeton gerendás födém (magassága h=19
cm, fesztávja l=2,40›6,60 m, 60 cm-es méretlépcsőkön). A béléstestek méretválasztéka
(EB 60/19, EB 30/19, EB 60/24), a gerendakiosztás (pl. kettőzés) és a felbeton
(+5 cm) az igénybevételek rugalmas követését teszi lehetővé.
b.) Előregyártott vasbeton pallós födémek (15. ábra):
Az üreges födémszerkesztés előnyei a nagyobb fesztávok tartományában mutatkoznak
meg. A fesztávval növekvő lemezvastagság az önsúly növekedését vonja maga
után, ezt csökkentik az üregek, ami gazdaságosabb szerkezetet eredményez.
Építészetileg hátrányos, hogy az elemek nagy méretei a tervezést kötöttebbé
teszik, s a kiváltó gerendák lelógnak födémsík alá.
A szerkezet jellemzése:
- a 0,60, (1,00), 1,20 m széles üreges pallókból
szilárd, tartós, közepesen tűzálló födém építhető;
- a pallók feltámaszkodnak
a falakra (12-15 cm), illetve a gerendákra (8-10 cm), és bekötnek a
koszorúba;
- az illesztési hézagok kibetonozása és a koszorú segíti az
együttdolgozást;
- többtámaszúság nem alakítható ki;
- a vizes helyiségek alatt szerelőpallókat,
vagy monolit szakaszokat iktatnak be;
- a csapadéknak kitett erkélyek
monolit vasbeton szerkezettel készülnek.
A körüreges feszített vasbeton pallók (16. ábra) (PK, PS; h=19 cm; l=2,40›6,60
m) jellemzően a faltömbös építési mód födémjei voltak.
Az “UNIVÁZ” előregyártott vasbetonvázhoz körüreges, normál és szerelő-palló,
valamint konzolos palló tartozik (h=27 cm; l=2,40›9,00) vakolatmentes felülettel.
A “BVM-TIP” váz előfeszített, nagyüreges födémelemeinek hossza (FS-27:
h=27 cm, lmax›12 m; FS-37: h=37 cm, lmax›15 m), a hosszúpados gyártásnak
köszönhetően tetszőlegesen választható meg. A rendszerhez szerelőpalló
és konzolos födémelem is tartozik. (A “BVM-TIP” váznak van “T” és “TT”
födémeleme is, elsősorban csarnoklefedések céljaira.)
Az YTONG építési rendszerhez (magastetők tetőpallójaként is beépíthető)
korrózióvédett vasalatú pórusbeton födémpallók tartoznak. Profil 78 elnevezésű
változatuk tárcsává alakítható. (A méretek: vastagság: 20, 24, 30 cm, szélesség:
60 cm, lmax›6,00 m). A rendszernek része a konzolos palló is (l=6,00 m
esetén a konzol maximum 1,50 m).
6.3.3. Részlegesen előregyártott födémek
A részlegesen előregyártott födémek az előregyártás technológiai és a monolitikus
építés statikai előnyeit egyesítik.
a.) Gerenda + béléstestes födémek
A vázkerámiás födémek előregyártott, kerámiaelem-kérgű vasalt beton gerendái
közé vékonyfalú, üreges kerámia béléstestek kerülnek. A túlemelt alátámasztásokon,
szárazon összerakott födém elemei helyszíni kibetonozással (hálós vasalású
felbetonnal) nyerik el végleges formájukat.
“FERT” födém (17. ábra):
a gerendák alsó részen kibetonozott kerámia “papucselemei”
kígyózó kengyelekkel összekapcsolt, 3 hosszvasból álló vasalást fogadnak
be;
- a gerendák 4 cm-t fekszenek fel a falra és túlnyúló vasalatukkal
- pótvasakkal megerősítve - kapcsolódnak a koszorúba;
- az 50 cm tengelytávú
gerendák közé 19 vagy 22 cm magas béléstestek kerülnek, szükség esetén
4 cm vasalt felbetonnal kiegészítve;
- a fesztáv l= 3,00 › 6,60 m közötti
20 cm-es méretlépcsőkön;
- amennyiben a falköz > 4,0 m, a főirányra
merőlegesen, 2,0 m-ként keresztbordát kell beiktatni.
“POROTHERM” építési rendszer födémje (18. ábra):
- a kerámia kérgű födémgerendák
hosszúpados gyártással, nagyszilárdságú feszített huzalokkal vasalva
készülnek;
- a gerendafelfekvés 12 cm, a koszorú-kapcsolatot az elhelyezés
után felhajtott kengyelekbe fűzött pótvasak erősítik meg;
- a fesztáv-tartomány
l= 3,50 › 6,75 m - 25 cm-es méretlépcsőkkel - de a gerendák kővágó
koronggal vághatók is;
- a vázkerámia béléstestek 45, illetve 60 cm-es
gerenda-tengelytávot adnak ki, magasságuk 17 cm;
- a födém 4, illetve
6 cm-es vasalt felbetonnal egészülhet ki.
“MESTERFÖDÉM”:
- előregyártott gerendájának csak a húzott betonacéljait veszi
körül beton;
- erőtanilag együttdolgozó beton béléstestek esetén elegendő
a gerendák bebetonozása;
- vázkerámia béléstest esetén felbetonra van
szükség;
b.) Előregyártott zsaluzóelemes födémek
Zsaluzólemezes “MESTERFÖDÉM” és IVS födém (19. ábra):
nagyfelületű,
vékony (> 4 cm), előregyártott vasbeton lemezeket bennmaradó
zsaluzatként alkalmazva alul-felül sík födémek építhetők;
- a zsaluzóelemekből (<75 cm tengelytávra) kiálló betonacél rácsbordákat
a helyszínen kiegészítő - az elemcsatlakozások fölé kerülő, a koszorú-
és a bekötő, valamint a hálós - vasalással ellátva bebetonozzák;
- gazdaságosan
építhető födémvastagság 10-40 cm közötti;
- 25 cm-nél nagyobb lemezvastagság
esetén a rácsbordák közé polisztirolhab betétek helyezhetők, s az így
könnyített (s a tömörnél gyengébb léghang-gátlású)
födémmel 10,00 m-es fesztáv is áthidalható.
Az YTONG építési rendszer födém-kéregpallója hasonló elvek alapján működik.
A pallók alsó felületére gyártott pórusbeton réteg vakolható.
6.3.4. Erkélyek, loggiák, teraszok (20. ábra)
Az erkélyek, loggiák - amennyiben méretük megfelelő, tájolásuk jó és az
időjárástól való védettségük megfelelő - jelentős mértékben növelik a
lakóértéket. Elrendezésük a homlokzati sík elé ugró, épületsarkon kialakított,
a homlokzat síkjától részben vagy teljesen hátrahúzott. A hazai szóhasználat
szerint az erkély konzolos, a loggia pillérrel, fallal alátámasztott
szerkezet, a terasz az előzőknél nagyobb méretű, alatta belső
tér van (terasztető), vagy talaj-közeli, illetve azon fekszik.
Kialakításuknál figyelembe kell venni, hogy:
- nagy hőigénybevételnek vannak
kitéve, s az ebből adódó hosszváltozás nem közvetíthető az épület egyéb
részeire;
- csatlakozásuk hőhidat jelenthet, ezt ki kell küszöbölni;
- burkolata
időjárás- és fagyálló kell legyen;
- a felületét érő csapadéktól a határos
szerkezeteket és tereket védeni kell;
- a nagy felületek csapadék-elvezetéséről
gondoskodni kell;
- biztonságos korlátot kell építeni.
Szerkesztési lehetőségeik:
- a teherhordás irányában konzolos
lemezként szerkeszthetők, a hőhídhatás megelőzésére a szerkezeti kapcsolatot
hőszigetelő anyaggal összeépített
speciális vasalat teremti meg (pl. Schöck-Isokorb);
- a teherhordásra
merőleges irányban a teherhordó falakba befogott gerendák konzoljai
(vázas épületeknél a vázgerendák konzoljai) támasztják
alá az
erkélylemezt, melyet a födémtől hőszigetelő sáv választ el, a hőhíd
így a konzolokra redukálható;
- a loggiák lemezét alátámasztó fal
koszorújának keresztmetszete megosztható, a külső, loggiához tartozó
és a belső, födémhez tartozó
részt hőszigetelő
betétsáv választja el hőhídmentesen egymástól;
- az épület homlokzatát
nagy hosszon kísérő (pl. függőfolyosót képező) konzolt a teherhordó
szerkezeten is átmenő hézagokkal (t < 2-szeres
szélesség, t < 5 m távolságokban) dilatálni kell.
|
|