|
|
Épületeink szigetelése
egyre fontosabb szerepet tölt ki az életünkben. Hiszen mindenki
számára köztudottan világunk egyre zajosabbá vállik, energiakészleteink
pedig igencsak végesek. Válogasson kedvére építőanyag birodalmunkban
megtalálható termékek között.
Érdekességek cikkek a témával kapcsolatban...
Szigetelés módok
Csak azokat az utólagos
szigetelés eljárásokat szabad alkalmazni,
amelyek világosan érthető, természettudományos elméleti alapon működnek.
(Sajnálatosan e feltételek a hazai szigetelés gyakorlatban nem mindig
érvényesülnek.)
Az optimális szigetelés módszer kiválasztásához
elengedhetetlen, hogy az épületet szigetelési szakértő előzetesen
megvizsgálja, hiszen
ennek eredményei szolgáltatják a szigetelési terv alapadatait.
Hiányában a szigetelés művelet kockázata egy előzetes orvosi vizsgálat
nélküli
operációhoz hasonlatos.
|
Igazoltan hatékony utólagos,
vízszintes szigetelés módszerek (márkanév nélkül) a következők:
Mechanikai eljárások: a falazatot a tervezett síkban szakaszosan
megbontják vagy átvágják (elfűrészelik), és a hézagba vízzáró szigetelőréteget
(fémlemez, műanyag vagy bitumenes lemez, műgyanta habarcs) fektetnek, végül
a hézagot erőzáró módon helyreállítják. Legkorszerűbb változata a lemezbeverés,
amikor a fal átvágása és a korrózióálló acéllemez vízszintes fugába sajtolása
egy ütemben történik.
Vegyi falszigetelések: a tervezett szigetelési síkban előírt méretű,
lejtésű és sűrűségű lyuksort fúrnak ki, melybe vagy beöntéssel, vagy
nyomás alatti injektálással
vegyi hatóanyagokat juttatnak. Ezek a falazóanyag pórusaiban szétszívódnak,
és szerencsés esetben, a két szomszédos lyukból szétterjedő hatóanyagzóna
átfedi
egymást.
A vegyi
anyagok tömítik, illetve szűkítik, vagy víztaszítóvá teszik a
kapilláris rendszert; így csökkentve vagy megszüntetve a vízfelszívódást.
Elektrokinetikus eljárások: a tervezett szigetelési zónában körvezetékkel
összekötött fém- vagy vezetőképes műanyag elektródokat helyeznek
el, majd az anódokat egyenáramú
áramforrás pozitív sarkához, a katódokat negatív sarkához csatlakoztatják.
Híg oldattól nedves falban (max. 0,5 tömeg százalék oldott só)
a potenciálkülönbség
hatására a folyadékáramlás a kapilláris felszívódással ellentétes irányba
(lefelé) fordítható, vagyis a vízutánpótlás megszűnik, és a zóna
fölötti fal kiszáradhat.
Nagyobb sótartalom esetén azonban ugyanez a potenciálkülönbség elektrolízist
hoz létre, vagyis az oldott sók anionjai az anódon, kationjai a katódon válnak
ki. Ezek eltávolítására lehetőséget biztosítva valósul meg a túl sószennyezett
falak sótalanítása, amelynek megtörténte után a berendezés már elektrokinetikus
falszárítást végez.
Egyéb eljárások: végül vannak olyan gyakran alkalmazott eljárások, amelyeknél
a "világosan érthető, természettudományos elméleti alap" követelménye szenved
sérelmet (hogyan jöhet például létre az aktív elektrokinézishez hasonló kiszáradás
a földmágneses erőtér koncentrált kisugárzása hatására). Az utólagos szigeteléseknél
az átnedvesedett fal, málló és sószennyezett vakolatát le kell verni, és
a szigetelési sík fölötti rész mielőbbi kiszáradása érdekében a lehető legtovább
vakolatlanul
hagyni. Az új vakolás olyan pórusos, javító vakolóhabarcsból készüljön, mely
úgy működik, mintha a falfelület 60 százaléka volna csak vakolva. Ezáltal
segíti a maradék nedvesség elpárolgását, sőt pórusrendszere alkalmas a nedvesség
által
még kihozott sók tárolására is, azok felületi kivirágzása nélkül.

Tetőfedő
anyagok Kémények Falazóelemek Teherhordó
elemek Nyílászárók Szigetelések Szárazhabarcsok Burkolatok Kertek Fürdőszobák
|
|