Az energiaárak folyamatos növekedése, a lakókomfort növelésének igénye, a környezetvédelem, a károsanyag kibocsátásának csökkentésére, és a rendelkezésre álló energiaforrások minél hatékonyabb felhasználására irányuló törekvések felerősödésével az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik a homlokzati hőszigetelő rendszerekre.

Megfelelő vastagságú hőszigetelés

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energia és pénz takarítható meg, s a kisebb károsanyag kibocsátással, valamint a csökkentett energiafelhasználással védhető a környezet. Azonban a homlokzati hőszigetelések alkalmazása ezen túlmenően egyéb jelentős előnyökkel is jár. A technológia alkalmazása védi az épület teherhordó szerkezetét az esetleges külső hatásokkal szemben, csökkenti azt a hőingadozás intervallumot, amit a tartószerkezetnek el kell viselni. Megfelelő vastagságú hőszigetelés alkalmazása esetén elkerülhető az épületszerkezet külső oldalának fagypont alá hűlését, így is növelve az épület élettartamát. Megfelelően kialakított hőszigeteléssel elkerülhetők a hőhidak, és ezzel együtt a penészfoltok kialakulása.

A komfortérzet is javítható azáltal, hogy a hőszigetelt falazatnál csökken a fal és a belső helyiségek levegőjének hőmérséklete közötti különbség, mely kellemesebb hőérzetet biztosít, nem érezzük a falak hideg sugárzását, és alacsonyabb levegő hőmérsékletnél is jól érezzük magunkat. Új építés esetén nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénz és idő takarítható meg. Egy egyszerű példát véve, ha 38-as nút-féderes falazatot külső és belső vakolatrendszerrel látunk el annak hőátbocsájtási tényezője k=0,45 W/m2k körül lesz a falazat gyártójától és a felhasznált habarcsoktól függően, míg, ha egy 30-as nút-féderes falazatot látunk el 10 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszerrel, annak k értéke 0,25 W/m2k-hez közeli értékre várható. A vékonyabb falszerkezet alkalmazása esetén nem csupán a falazóanyag árán spórolunk, de kisebb anyagmozgatási költséggel, kisebb falazóhabarcs felhasználással, gyorsabb falazással számolhatunk. Arról nem is szólva, hogy a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Még egy hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszer esetén, mely áll előfröcskölőből, alapvakolatból és fedővakolatból, az egyes rétegek közötti várakozási idő a vakolatvastagságtól és a vakolattípustól függően akár három hét is lehet, addig hőszigetelő rendszer esetén az egyetlen jelentős várakozási idő a tapaszolás, és a fedővakolat felhordása között szükséges egy hét.

Régi épületeknél a hőszigetelés szükségessége még fokozottabban, és nyilvánvalóbban jelentkezik. Sokakban él még az a kép, hogy a tégla jó hőszigetelő, ami egy tönkrement vagy hiányos hőszigetelésű panel épülettel szemben igaznak is mondható, de a hagyományosan használt téglafalaknak a hőszigetelése meg sem közelíti a ma elvárható szintet. Például egy kisméretű tömör téglából épült 38-as falazat hőátbocsájtási tényezője külső-belső vakolattal k=1,38 W/m2k, míg ugyanezen érték egy, a nyolcvanas évekig hazánkban oly’ népszerű B30-as falazóblokkal készült fal esetén k=1,41 W/m2k. Külön problémát jelentenek a rossz részletmegoldások, hőhidas szerkezetek. Egészen a kilencvenes évek elejéig az országot járva gyakran láthattunk olyan építkezéseket, ahol a vasbeton áthidalók és koszorúk mindenféle hőszigetelés nélkül készültek. Ezeknek a hőhidas szerkezeteknek a belső oldalán gyakran alakul ki páralecsapódás, penészesedés.

Milyen hőszigetelést válasszunk?

Panelos technológiával épült épületeink estén hasonló a helyzet. Bár a beépített hőszigetelés vastagsága az építés időpontja szerint változott, az semelyik esetben sem felel meg a ma elvárhatónak, illetve sok esetben csak “elméletileg” van ott a hőszigetelés, ami sokszor a gyártáskor is csak hiányosan került beépítésre, illetve gyakran az idő múlásával zsugorodott, vagy összecsúszott a panelen belül. Régi épületeinknél a hőszigeteléssel nem csupán a falazat épületfizikai tulajdonságait (hőszigetelő és hőtároló képesség) javítjuk nagymértékben, de egyben elvégezzük a teljes homlokzat felújítását. Mindezt megtehetjük mechanikus rögzítést alkalmazva olyan problémás felületeken, mint a panelházak homlokzata, illetve falazott szerkezetek esetén sem szükséges a meglévő vakolat eltávolítása. A ház ezután szinte újjászületik, egységes sík homlokzatot kapunk a kívánt színösszeállításban és felületi struktúrában.

Milyen hőszigetelést válasszunk, mi a különbség az egyes gyártók által kínált rendszerek között? Teszik fel sokan a kérdést. Alapvetően két különböző alapanyagú rendszer terjedt el Magyarországon, szemben a nyugat-európai trenddel, ahol egyéb anyagok is jellemzőek, például a parafa. Mindkét rendszer összetevői közel azonosak, az eltérés a hőszigetelő tábla anyagában van, ami lehet ásványgyapot, illetve polisztirol alapanyagú. Az ásványgyapot-rendszereket elsősorban természetes alapanyaga, jó páraáteresztő képessége, tűzállósága miatt alkalmazzák különösen irodaházaknál és magas épületeknél. Hátránya, hogy viszonylag magasabb az ára és a kivitelezés is nehézkesebb, ami részben a polisztirolnál nagyobb fajsúlyának, illetve annak köszönhető, hogy ezt az anyagot nem lehet síkba csiszolni, ezért az ásványgyapot felületén vastagabb tapaszolás szükséges, mint a polisztirolos rendszerek esetében.

A jól bevált, és sokak által használt polisztirol alapanyagú hőszigetelő rendszerek leginkább kedvező árfekvésük miatt kedveltek. De további előnyük, hogy egyszerűen és gyorsan alkalmazható. Ám létezik e két rendszer előnyeit egyesítő megoldás is, a lélegző hőszigetelés mely egyesíti a hagyományos polisztirol lemezes rendszer gazdaságosságát, és az ásványi rendszer jó páraáteresztő képességét. A rendszer lelke a 2x2 cm-es raszterben apró átmenő lyukakkal ellátott lemez, melyet a rendszerhez kínált tapasszal és vakolattal alkalmazva a téglafaléval megegyező páraáteresztés érhető el.

Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció