A tavaszodó időjárás beköszöntésével az emberek nagy része szívesen tölti hétvégéjét a kertben. A hűvös éjjelek után reggelente a kerti házikó még hűvös, bár a napsugarak már éreztetik hatásukat. A házon kívül a levegő több fokkal melegebb lehet, mint a kerti ház szobáiban. Ilyenkor jólesne a fatüzelésű kályhát begyújtani, hogy a házban is kellemesen érezhesse magát a pihenni vágyó család.

Mitől romolhat el egy jó kémény huzata?

Csakhogy a begyújtás sokszor azzal a kellemetlenséggel járhat, hogy meleg helyett füst áramlik a lakásba a kályha nyílásain át. Nem a megszokott módon, a kéményen távoznak a gáznemű égéstermékek, hanem a nyaralót töltik meg. Bár ilyenkor azt szokták mondani, hogy ahol füst van, ott meleg is van, mégsem ez a fűtés ideális módja.
Mi okozza ezt a szokatlan jelenséget? Mitől működik begyújtáskor a kémény fordítva, mint ahogy várható volna? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, beszéljük meg, hogyan működik a jó huzatú kémény!
A jól működő kéménytől azt várjuk, hogy a kellemetlen, sokszor mérgező égéstermékeket a szabadba vezesse. Ezt elérhetnénk úgy is, hogy egy légszivattyúval távolítjuk el a kályhából a füstöt. Ez azonban pénzbe kerülne. A kémény külön energia befektetése nélkül is ellátja ezt a feladatot. Hogyan történik ez?

Valójában a kémény és a környezete egy mindkét végén nyitott, levegővel telt közlekedőedény. A normálisan működő kémény belső terét a meleg, füstgázokkal kevert levegő tölti ki. Ennek a gázkeveréknek a hőmérséklete magasabb, mint a kéményt körülvevő levegőé. Ezért a kéményben levő gázok sűrűsége kisebb, mint a kinti levegőé. A kémény felső nyílásával egy magasságban a légnyomás ugyanakkora a kémény felett, mint máshol, hiszen a kiáramló füstgázok gyorsan összekeverednek a kinti levegővel, lehűlnek, vagy a légáramlat sodorja őket másfelé. A kémény magasságában érvényes nyomásból kiindulva lefelé haladva a ritkább gázok nyomása lassabban nő, mint a kéményen kívül a hűvös levegőé. Így a kályha nyílásánál a fűtendő helyiségben a levegő nyomása nagyobb, mint a kályha belsejében a meleg levegőé. Ebben a közlekedőedényben tehát üzemelés közben nem lesz egyensúly, mert a füstgázok nyomása nem tart egyensúlyt a külső légnyomással. A kéményben levő levegőoszlop emelkedni fog, hogy beálljon az egyensúly. Ez azonban soha nem fog bekövetkezni, mert a kémény tetején ? mint előbb már említettük - a füstgázok keverednek a külső levegővel. A kisebb sűrűségű légoszlop soha nem érheti el az egyensúlyi magasságot. A közlekedőedényben tartósan megmarad az egyensúlytalanság. A gázok folyamatosan áramlanak fölfelé a kéményen, kintről pedig friss levegő jut alulról a kályhába, ami az égés fennmaradásához elengedhetetlen. Az ilyen kéményre mondják, hogy jó a huzata.
Mi történik ezek után a begyújtásakor? Az előzőkből már nem nehéz kitalálni, mitől rossz a kémény huzata: nyilván megfordul a légáramlás. Az éjszakai hűvös időjárás hatására a kéményben is lehűl a levegő. A kéményen kívül viszont már felmelegedett néhány fokkal, így a kéményen belül nagyobb lesz a levegő sűrűsége a külső levegő sűrűségéhez képest. Begyújtáskor megfigyelhető, hogy a kályha ajtajánál az égő gyufa lángja nem befelé, hanem kifelé hajlik el. A levegő a kéményben lefelé áramlik, mert ott nagyobb a nyomás, mint a helyiségben. A különböző hőmérsékletű, így különböző sűrűségű levegővel töltött, a kémény és a külvilág alkotta közlekedőedény szárainak tetején most is ugyanakkora a légnyomás, de most a kéményben levő sűrűbb levegő miatt a külső, melegebb levegő nyomása fog lefelé lassabban nőni, mint a kéményben. Ezért a kályha nyílásánál belül nagyobb a légnyomás.
Természetesen némi szellőzés után - a kályha ajtaját célszerű pár percre nyitva hagyni, hogy a kéménybe melegebb levegő áramolhasson - már helyreáll a kémény huzata, és fél óra múlva már élvezhetjük a kályhában pattogó fahasábok melegét.

Schuszter Ferenc

Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció