Porotherm HS Profi >>

Porotherm HS >>

Porotherm falazati rendszer >>

Porotherm PROFI

A legkorszerűbb téglatechnológia Magyarországon. A tégla felületét a kiégetés után simára csiszolják. A kivitelezése e termékkel speciális szaktudást igényel, amelynek eredményeként milliméterpontos és kitűnő minőségű, jobb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, esztétikus falazat építhető, mindössze 1 mm-es habarcsfugával. Mind nútféderes, mind HS minőségben kapható, és a kiegészítő elemek is rendelkezésre állnak.

Porotherm HS

Az égetett agyagból előállított, optimalizált üregszerkezetű és tömegű, hagyományos kőműves technológiával építhető falazóelemek új generációja, a Porotherm HS termékcsalád. Elemei egyedülálló hőszigetelő képességgel és egyben a tégla minden előnyével rendelkeznek.

Falazati rendszer

A Porotherm falazat elemei között külső, ill. belső falak építésére alkalmas termékeket, ill. a nyílások - ablakok, ajtók - áthidalására kifejlesztett áthidalókat találunk. Különböző funkciókra különböző termékek léteznek, ezért érdemes jól átgondolni, hogy a rendszer mely elemét hol alkalmazzuk.

A tégla általában

A tégla legpontosabb meghatározása az, hogy égetett agyag falazóelem. Léteznek olyan téglák is, amelyeket nem falazásra használnak, például a padlástégla vagy a kábeltégla, azonban ezek is égetett agyagból készülnek. Szokásos még a tégla szót mindenféle, nem égetett agyag elemekre is használni például gyeptégla, üvegtégla, gázbeton tégla, ez azonban pongyola, félrevezető megfogalmazás. Az első 'téglák' a mai vályogelemekhez hasonlítottak, megformázták az agyagot, majd a napon kiszárították. A száraz éghajlatú vidékeken, így a tégla őshazájában, Mezopotámiában ez elegendő is volt, azonban az így készített 'tégla' - ugyanúgy, mint a vályog - nedvesség hatására szétmállik, nem tud terhet viselni. Valószínűleg néhány tűzvész tapasztalata alapján jöttek rá elődeink arra, hogy az agyagot ki kell égetni. Így hát az égetett agyagtégla lett több ezer évvel ezelőtt (és azóta is) az építkezés legfontosabb alapanyaga. Ugyanazért, amiért első használati tárgyaink is agyagból készültek: a nedves agyag jól formázható, kiégetve pedig erős, szilárd lesz és megőrzi alakját.

A tégla a legtermészetesebb építőelem:

alapanyaga eredeti formájában megtalálható a természetben, s a gyártási eljárás - az agyag formázása majd kiégetése - az évszázadok folyamán nem változott, csupán finomult.Téglát legkorábban Egyiptomban, a Nílus iszapjából készítettek, melyet a napon szárítottak ki. Égetett téglát a mezopotámiaiak használtak először, Krisztus előtt 4000 évvel. Tégla: Évezredek óta bevált építőanyag

A tégla ornementális alkalmazását az iszlám kultúrák emelték mesteri fokra

Nagyon hosszúra nyúlna a történet, ha a tégla fejlődését olyan kultúrákban is nyomon követnénk, mint pl. Perzsia, India, Indokína, Kína, vagy az iszlám térség. Különösen az iszlám kultúra fejlesztette a tégla ornamentális alkalmazását mesteri fokra. Olyan szintre, amit a későbbi korok soha többé nem tudtak elérni. Említésre méltó, hogy Kínában kialakult egy másfajta fejlődési irány : itt először a tetőből és ezzel együtt a tetőcserépből lesz uralkodó elem, melynek nemcsak a lefedés és a védelem a feladata, hanem tulajdonképpen ő maga az épület.

A tégla az ókori Rómában

A téglakészítés művészetét egész Nyugaton a rómaiak terjesztették el. Ahová csak hadjáratot vezettek, oda magukkal vitték a téglát. Ők fejlesztették ki pl. a boltíves építést, aminek még ma is számos, kitűnő állapotban fennmaradt bizonyítéka van.

A téglaépítészet központjai a középkorban

A téglagyártás ipari kezdetekor a XII. században Lombardia, Franciaország és Németország jelentik a téglagyártás központjait. A román stílustól a gótikán át a reneszánszig a téglának mindig nagy jelentősége és szerepe volt. Csodálatos épületek születtek kézzel formázott téglából, mindenek előtt az észak-európai országokban : pl. Észak-Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Skandináviában és Angliában.

Ipari téglagyártás

Az angolok fejlesztették ki a gépesített téglagyártást. Ezen a téren az úttörőnek számító fejlesztés Németországnak köszönhető: A berlini gyáros, Schlickeysen (1854) szalagprése, és Friedrich Hoffmann építőmester 1858-ban porosz és osztrák szabadalomként bejegyzett körkemencéje volt az igazi újítás.

Vissza az előző oldalra I Kapcsolat I Árajánlat kérés I Dokumentum letöltés I Építőanyag apró I Építőanyag akció